Határon túli hagyományok
Kulturális nap 2017 augusztus 5.
2. nap
Szombaton reggeli után a kishegyesi Szent Anna templomban Kerekes Zoltán alpolgármester úr tartott helytörténeti előadást Kishegyesről és a templomról.
A Szent Anna tiszteletére emelt templom (1788.) 35 m hosszú, szélessége 13 m tornya 35 m magas, egész területe 526 m2. Ma is működő orgonáját Kovács István szegedi orgonakészítő mester készítette. A templom mai, végleges alakját 1939-ben nyerte el.
A főoltáron kívül három mellékoltára is van, amelyek leegyszerűsített barokk stílusban épültek. Joseph Franciscus Falconeri mester alkotása a főoltár képe, amit 1791-ben festett Budán. Szent Annát és Szent Joákimot köztük a Boldogságos Szűzzel ábrázolja. Az második oltáron két kép található - az egyik Szent Józsefet ábrázolja a kis Jézussal a karján, a másik Nepomuki Szent Jánost a börtönben. A két kép Than Mór jeles festő alkotása.
A harmadik mellékoltár a Lurdes-i barlangban van, műkőből készült 1938-ban Molczer Károly mérnök tervei szerint Siller Jakab kőműves mester kivitelezésében, aki egyben a három kórust is készítette.
A templom falfestményei két zágrábi akadémiai festő: Rudolf Donassy és Mira Krajić munkája. A betlehemest Berchmana zágrábi irgalmas nővér-művésznő alkotta 1950-ben. Mind a stációs képek, mind a betlehemi figurák égetett agyagból vannak, némelyik a Párizsi Szépművészeti írásbeli elismerésében is részesült.
Külön figyelmet érdemelnek a templom egyes szobrai is. Így többek között egy hatalmas feszület iparművészi kivitelezésben és a főoltárnál hódolói nagy angyalszobrok, amelyek Ulman Alojzija alkotásai, de ő formálta a Szent Imre szobrot is.
A Tájház Bácska Topolyán a mestergerendába vésett évszám alapján 1843-ban épülhetett.
Az biztos, hogy a település hagyományos építészetének egyik utolsó példája. Másfél évszázados fennállása alatt kisebb átépítéseken esett át, de kinézetében és funkciójában alapvetően nem változott. Háromosztatú, jellegzetesen alföldi típusú lakóház. Berendezése a XIX-XX. század fordulójának időszakában készült. A tájházban elhelyezett néprajzi tárgyak egy része állandó, más része időleges adományokból származik.
Mostani állapotában, a domináló fehér-kék színekkel kifestve kicsit elüt a többi régi topolyai háztól. A tájházat 1986-ban adták át rendeltetésének, azóta is a város kiemelt műemléke. Az elmúlt években igyekezünk a Tájházban rejlő lehetőségeket kihasználni, továbbgondolni, színes programokkal megtölteni a teret, ugyanakkor felújítást célzó beruházásokat is eszközölni a napról napra rosszabb állagú épületek karbantartásához, felújításához, mondta az idegenvezetőnk.
A tájház helyiségeinek megtekintése során szinte át lehetett élni a mindennapok küzdelmeit, örömeit.
Topolyai múzeum egy tanár gyűjteményéből, amely bemutatja a bácskai nép mezőgazdasági eszközeit, szerszámait, valamint láthattunk egy kádár és egy kovács műhelyt is.
Az épület, amelyben az Egri fivérek által a 19. század utolsó negyedében alapított bognárkovácsműhely található, eklektikus stílusban épült. Az épület tervei az ipari építményekre vonatkozó korabeli előírásokkal összhangban készültek, egy bognár- és egy kovácsműhelyből áll, s ma már itt vannak kiállítva a műhelyek jellegzetes szerszámai és az ott készült késztermékek példányai. Téglából épült, téglalap alapú földszintes épület, hódfarkú cseréppel héjazott tetővel. A műhely az 1960-as évekig működött, a nyolcvanas évektől pedig múzeumi kiállító terem, ahol a szerszámok és a valamikori műhely késztermékeinek példányai vannak kiállítva.
A messze földön híres topolyai mesterek kézművességének tanúbizonyságaként, az Egri fivérek műhelye, mint a tervszerűen épített bognár-kovács műhelyépületek egyik emléke, környezetében az ipari fejlődés kezdetét jelentette. Mint az észak-bácskai kézműipar jellegzetes emléke és az eredeti alakjában ránk marad utolsó ilyen műhely, ez az épület emléket állít a helyi bognár- és kovácsmesterek messze földön híres mívességének, és az általuk kifejlesztett, különleges, "topolyai fogatoskocsinak".
A nagy melegben jólesett a Kiadós és finom ebéd a Kod Milos klimatizált éttermében.
Jézus Szive Katolikus Templom Bácska Topolya
Jézus szíve katolikus templom történetét Kovács László ismertette meg velünk , és megcsodáltuk a belső faszerkezetet. 1992-ben kezdték építeni, használatra 2005. május 23-án lett átadva.
Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában.
A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. században épült elődje állott 1904-ig. A mai háromhajós, neogótikus stílusú templom Szerbia legnagyobb alapterületű katolikus temploma. A torony összmagassága 72,70 méter. Hossza 71 méter, szélessége a kereszthajóban 35 méter. A vasbeton oszloprendszert a Milics és Társa nevű budapesti cég építette, valamint a karzat alatti boltozatot és más részeket is. A templom tervezője Raichle J. Ferenc volt. A főoltár képét Dudics Andor festő, az oltár főkonstrukcióját és a szószéket Stuflesser tiroli gyáros készítette.
A bal- és jobboldali mellékoltárt Barabás Miklós festette, de található itt oltárképe Molnár Józsefnek is. Az orgona a méltón híres Angster cég pécsi műhelyében készült, a vitrázsok Mayböhn Károly budapti üvegfestő alkotásai, a toronyóra Peterka Lajos budapesti toronyóragyáros alkotása. Az oltár alatt található krayovai és topolyai Kray báró családi sírboltja, a sekrestye melletti ajtónál pedig egy kőbevésett Vörösmarty Mihály-sírfelirat a 16 éves korában elhunyt Kray Pál emlékére.
Mindenképp érdemes megemlíteni az építkezés kezdeményezőjét, Lippay Imre lelkipásztort, aki sokat dolgozott azon, hogy a hívek számára a szűkösnek bizonyult régi kistemplom helyére egy szép, monumentális épület kerüljön.
"A fekete hajú plébánosra az építés terhes gondja ezüst színt lehelt" - írta róla akkoriban egyik paptársa. Lippay Imre nemcsak rengeteg energiát fektetett az építkezésbe, hanem gróf Zichy János családjával azonos összeget is adományozott erre a célra. A plébános neve gyorsan feledésbe merült, mert a templom 1907-es felszentelésén már nem volt jelen, másutt szolgált.
A Sarlós Boldogasszony templom igazi szimbóluma a városnak. Nem csoda, hogy a helybeliek szavajárása, hogy "csak akkor jó, ha látom a templomtornyot".
A tartalmas nap után a szállásunkra érve végre a fás, szellős helyen megismerkedhettünk a hagyományos állattartással is.
Az esti vacsora előtt a helyi Lódi borászat - pincészet termékbemutatójára került sor, bor, pálinka és mézkóstolóval egybekötve.
Vacsorára meghívott vendégek voltak Lacifremond Árpád, Országgyűlési képviselő, Kerekes Zoltán Kishegyes alpolgármestere, és Mohácsi Zoltán a Kishegyes helyi Civil közösségének elnöke. Kötetlen beszélgetés keretében megismerhettük magán emberként is őket Ami csodálatos volt a fiatal, de komoly tisztséget betöltő vendégeinknél az az igazi magyarsághoz való hozzáállás. Meséltek a Magyar Civil szervezeteik munkájáról, hogy mennyire komolyan veszik. Minden alkalmat , minden ünnepet megragadnak arra, hogy felelevenítsék őseik hagyományait.
Sajnos a tervezetthez képest annyira változott a
program, hogy a néptánc együttes esti fellépését lemondta a nagy hőségre
(augusztus 5-én 42 C fok volt Bácska Topolyán)
való tekintettel. Sajnáltuk nagyon, de megértettük, mert mi is nehezen
viseltük a hőséget. Az est további részében Muzsikus zenekar húzta a talp alá valót a kultur pajtában, ahol a tagjaink egy része a nagy hőség ellenére töretlenül ropta a táncot.